- Náluk voltam. Nem beszél, nem tudni ki volt az. -Joel felsóhajtott, majd beletúrt a sötét tincseibe.
- Az a  fiú túl vehemens, és rámenős, velem is ki akart ám kezdeni, csak nem szóltam.
A levegő megállt a tüdőmben.
- És miért nem mondtad ezt eddig? Mikor?
- Hát ö, hát, amikor te aludtál. Az a fiú fehérmájú, felejtsd el, majd rendbe jön. Most, hogy elvesztette a szüzességét, a második menet majd nem fáj neki annyira!
- Aha igen de…- forogni kezdett velem a világ. Pirosba váltott, majd feketébe a lég, azon belül rőt szikrák kergetőztek az agyamban.

 http://www.seamiller.neobase.hu/blog