A verejtékcseppek nehéz ólomként koppantak Fletcher bakancsának orrán, már órák óta űzte a vadat, de az a szemét folyamatosan kicselezte! Ekkora hajszára azért nem volt felkészülve, nem mintha bármit is számítana, hiszen az egész élete egy nagy büdös küldetés!

Tüdeje nehezen telt levegővel, szaggatottan zilált, az emelkedő legalább negyvenöt fokosnak tűnt és már órák óta gyalogolt. A bakancsa alatt a buja zöld fű laposan terült szét, a terepszínű hátizsák pántjai belemartak a vállába, a zsebeit lehúzták a kézi fegyverek és a dobó csillagok, de nem adta fel.

Nem, ő soha.

Meg kell találnia a célpontot és megsemmisítenie, mindenáron. Ő akarja elkapni!

Sötét tincses fürtjei minduntalan az arcába csapódtak, izzó tekintetét egy különleges lencsével ellátott védő szemüveg fedte, ez alól figyelt mindent. Akár a szavannákon vadászó párduc.

Szinte érezte az őt körülölelő, titokzatos erdő lélegzetvételét, hallotta a szívdobbanását, elméjében látni vélte a csábító mosolyát és a csapdát, a hálót, ami magába szippantja a szerencsétlen áldozatokat. Orrába beáramlott az avar illata, amely elegyet alkotott a tűlevelű örökzöldek gyantás illatával és ahhoz a semmihez sem hasonlítható bűnös aromával, amit sehol máshol nem lehet érezni.

Sajátosság, egyedi dolog, csak itt, és csak nekik. A vadászoknak. Meg persze a klánnak. Az elfajzottaknak.

A lehetséges ellenségre mindig számított, hiszen katona volt, a harc volt az élete, a mennyasszonya, a szeretője és a társa is. Azon a pár alakon kívül, akikkel együtt lakott itt a Denkenek hegység fenyvesekkel tele tűzdelt, zord emelkedőin, egy nagy házban, amit mindannyian, csak a sárkánykaromnak hívnak. Mind a heten. Zekk, Thom, Larson, Kenneth, Arisa, és ő. Na meg persze a vezetőjük, South. Ők a hetek, a vadászok, a kivégző osztag.

Piszkosul hálátlan meló! Vadaknak tartják őket az emberek is, félelemmel ejtik ki a neveiket, és róluk csámcsognak a fiatal lányok. Az erdő tabu, senki nem mer feljönni a városból, de ez nekik éppen megfelel.

Együtt indult a társaival, ám a siker érdekében szétszóródtak a szélrózsa minden irányába. A riadó hajnalban érkezett Fletcher legnagyobb bánatára, ugyanis éppen egy gyönyörű nőről álmodott, karcsú testű, hosszú combú asszonyról, már éppen belévezette volna a férfiasságát, amikor Thom dörgő hangja kiragadta az álom édes karjából, és ezzel szétoszlatta a csodálatos álomképet is. Persze ő reflexszerűen kipattant az ágyból és a rövid csövű Berettáját, egyenesen a társa homlokához szegezte. Kellett pár másodperc, amire ráeszmélt, hogy nem történt rajtaütés, csak egyszerű riadó van. Az a gazember Thom pedig tudta, hogy szexuális álma volt, vigyorogva nézte a megduzzadt bokszer alsóját.

-Öregem, sietnünk kell, lent titokzatos támadás ért több családot is az éjjel. Nyolcan meghaltak, mindegyiknek kitépték a szívét. A gyűrű ellenére kitört a klánból valaki, el kell kapnunk, mielőtt leszáll az éjjel és újra falni akar. Igyekezz, habár egy hideg zuhany jót tenne neked, azt hiszem.

Hideg zuhany! Egy kiadós szeretkezésre lenne szüksége, vagy százra. Egy hétig bezárkózni egy odaadó nővel, igen nem sokára születésnapja lesz, a kétszáz tízedik, és ő ezt fogja kérni ajándékul!

Fletcher pontosan tudta, hogy álmodozni vadászat közben tilos. Ő mégis megtette, és most viselheti a következményét. A támadás hátulról érte rettenetes erejű szorítást érzett a nyakán. A súlypontját áthelyezte a jobb lábáról a másikra és már pördült is, a tengelye körül és mellkason rúgta a majd kétméteres alakot.

-A francba is, Fletcher nem vagy normális!- Görnyedt kétrét Larson, a szőke hajú, karcsú vadász, aki két éve csatlakozott a Sárkánykarom lakóihoz.

Fletcher mérhetetlen dühöt érzett, először is magára haragudott, amiért hagyta magát meglepni, másodsorban, pedig Larsonra, hiszen akár meg is ölhette volna a fiút, aki emberi mércével mérve is túl fiatal, húsz éves mindössze. Lázadozott is, amikor beköltözött hozzájuk, de be kellett látnia, igaza volt Southnak, amikor befogadta a csapatba, hiszen a fiúnak több különleges képessége van, mint mindannyiuknak összevéve.

Lát, hall dolgokat, messzire hatnak az érzékei, rögtön észreveszi, ha valaki blöfföl, és kiválóan céloz. Hát ez az, amit ők is tudnak. De Larson több ennél. Ő tisztító, a megsemmisítő. Szemtanúja volt kétszer a dolognak és ez elég volt ahhoz, hogy tisztelje.